Nehéz elhinni egy olyan elegáns királyi családról, mint a spanyol, hogy tagjai valaha is hordtak tetoválásokat, a 20. század során ez azonban nem számított egyedi esetnek a trónörökös fiúk körében.
A kis herceg
László Fülöp 1927 tavaszán festette meg Juan de Borbón, Bourbon János portréját a spanyol királyi család többi tagjával egyetemben. János herceg 13 éves volt ekkor, a trónöröklési sorrendben két bátyja, Alfonso és Jaime (Alfonz és Jakab) előzte meg. 1931-ben a republikánusok győzelmekor a királyi család elhagyta Spanyolországot, kikiáltották a köztársaságot, apját, XIII. Alfonzt pedig megfosztották trónjától. Néhány év múlva idősebb testvérei lemondtak az öröklési jogukról, így János címzetes trónörökös, majd III. János néven címzetes spanyol király lett. Ezt a címet 1977-ig viselte, amikor Francisco Franco tábornok halálát követően János fia, I. János Károly (Juan Carlos) néven valóban elfoglalta a spanyol trónt.
Juan de Borbón László Fülöp festményén (Forrás: wikipédia Commons)
A tenger szerelmese
János Segovia mellett, a La Granja de San Ildefonso nevű királyi birtokon született 1913-ban, és herceghez méltó neveltetésben részesült. A hullámzó tengert már gyermekkorában megszerette Santanderben, a családi nyaralások alkalmával. Tanulmányait a cádizi Spanyol Haditengerészeti Iskolában kezdte meg, majd a politikai események következtében a Brit Királyi Haditengerészetnél fejezte be. Az ifjú tengerész két évet töltött egy brit hajón, útjai során bejárta az Indiai-óceánt, a Vörös-tengert és a Perzsa-öblöt. Ezekből az utazásokból a szép emlékek mellett valami mást is magával hozott.
A vén tengerész és a sárkányok
László Fülöp az infáns Jánost egyenruhában ábrázolta, és a herceg élete során is nagyrészt hivatalos öltözetben jelent meg a nyilvánosság előtt, így titka sokáig rejtve maradt.
Az idős Bourbon János barcelonai gróf egy 1982-es televíziós interjúban saját otthonában fogadta a stábot, rövid ujjú inge pedig szabaddá tette karjait, melyeken így jól láthatóak voltak méretes tetoválásai. Amikor a fiatal riporternő kíváncsian rákérdezett, az idős gróf jókedvűen felelt. “Sárkányok. Az egyik indiai a másik kínai.” Majd egy halk kacaj után azt is elmesélte, hogy 1932-ben csináltatta őket – amikor még csak 19 éves volt. Elmondása szerint akkoriban ez teljesen általános volt a tengerészek körében, aki Keleten járt, tetováltatott. Ő is ott varratta magának a tengeri szörnyeket: indiai sárkányt a jobb karjára és kínait a balra. Mindkettő kézzel, mintegy 6000 tűszúrással, 3 – 3 órán keresztül készült, tette hozzá büszkén.
A tetovált herceg
Nem Juan volt az első tetovált herceg a spanyol király családban. José Osuna Pineda, egy néhai csendőrezredes visszaemlékezései szerint már bátyja, Jaime, vagyis Jakab is viselt ilyen díszeket. “Gyönyörű tetoválásait a vállán, a mellén és a karján én magam láttam”, írta 1929-ben a madridi alvilágról publikált, Gentes de mal vivir című könyvében. Vajon már 1927-ben, a hercegi portré megfestése idején is megvoltak neki?
1 hozzászólás