Spanyolországban a betlehemállításnak évszázados hagyományai vannak. Manapság a karácsonyi időszakban a templomokon és magánházakon kívül találkozunk velük a repülőtéren, vasútállomásokon, a legforgalmasabb tereken és több múzeumban is.
A gyakorlat a mediterrán vidékeken a templomokból terjedt át a világi környezetbe. A betlehemkészítést aztán Nápolyban emelték mesterfokra 17-18. században. A sokszáz figurás jeleneteket művészek tervezték, a bibliai történet mellékszereplőiként pedig megjelentek a mindennapi élet figurái, kézművesek, vásározók, különböző állatok is. Ezt a hagyományt hozta magával Nápolyból III. Károly király a spanyol udvarba, majd hamarosan népszerű lett a nemesi palotákban is. A „nápolyi betlehemek” mellett léteznek más stílusú és kortárs alkotások is, de a mindennapi jelenetek ábrázolása a mai napig népszerű. Könnyed figurái élettelivé és emberközelivé varázsolják a bibliai történeteket és sokszor nagyon viccesek is.
A királyi betlehem
A madridi Királyi Palotában őrzött nápolyi betlehem első darabjait még III. Károly király vásárolta fia, a későbbi IV. Károly számára. A herceg aztán úgy megszerette a darabokat, hogy komoly gyűjteményt hozott létre, mely mára körülbelül 5000 darabból áll. Ezekből a figurákból válogatva állítják össze évről évre a jeleneteket, amelyek egy hatalmas diorámát alkotnak. Az idei összeállítást Aranjuez kertje ihlette, több mint 200 darabból áll és hemzsegnek benne a vicces jelenetek.
A rákárus
A terepasztal közepén igazi piaci forgatagot látunk, jobbra roskadozó zöldséges stand, kenyeres és miegymás, a kút lépcsőjén pedig egy férfi üldögél türelmesen, miközben egy méretes homárt kínál eladásra. A jószág akkora, hogy alig fér a talicskára. Az autentikusság kedvéért jobb karján a halászhálót tartja, amellyel a rákot kifogta. Talán szerencséje lesz, a királyi kocsi éppen most gördül ki az aranjuezi kastély kapuján.
Az étteremtulajdonos
A nápolyi betlehemek egyik jellegzetessége, hogy gyakran találunk rajtuk olasz feliratokat. Ezen a táblán a napi menü, “il menú di oggi” olvasható, mellette az étteremtulajdonos kaján arccal várja az újonnan betévedő vendégeket.
A gombászok
Miközben az meztelen angyal a Megváltó megszületését hirdeti a pásztoroknak a háttérben, két férfi a földön térdelve azon tanakodik, milyen gombát szedjenek. Az egyik kezében egy apró gombász kés is megfigyelhető. Reméljük, nem bolondgombát találtak!
Nápolyi betlehem a Thyssen-Bornemisza Múzeumban
A Thyssen-Bornemisza Múzeumban kiállított, magángyűjteményből kölcsönzött nápolyi betlehem különös szépségét a figurák kidolgozottsága és az angyalok körül kavargó drapériák elevensége adja. Mégis, minden fenség és fennköltség ellenére találunk egy érdekes szereplőt az összeállításban.
A zsibárus
A Háromkirályok éppen a Szent Család elé járulnak és az ajándékok átadásával foglalatoskodnak, miközben a hátuk mögött egy szerényebben öltözött figura ötvöstárgyakat, kardokat próbál egy gazdagon díszített leterített palástról elpasszolni. Az az érzésem, hogy nem legális úton jutott hozzájuk.
Nápolyi betlehem a valladolidi szobrászati múzeumban
A valladolidi Museo Nacional de Escultura (Nemzeti Szobrászati Múzeum) betleheme egy igazi káosz. A sokaságban alig vesszük észre a háttérben elrejtett Szent Családot, a látványt a mellékfigurák és a Háromkirályok uralják. Vannak itt a Napkeleti bölcseket kísérő keleti szolgák, zenélő törökök és négerek, cigányok, pásztorok, csinosan öltözött nemesek, kézművesek, árusok, mészárszék, sőt, még egy koldus is. A tömegben rengeteg állat is szerepel, akiket nem igazán érdekelnek a nagy események.
Malacokat szoptató koca
Az angyal megjelenése nagy izgalmat kelt a pásztorok között, az anyakoca viszont szenvtelenül, kissé unott fejjel folytatja malacai szoptatását és lássuk be, a kecskegidát sem izgatja különösebben a Megváltó megszületése.
A haltolvaj cica
Az angyal felbukkanása a vásározók figyelmét is elvonja, ezt a lehetőséget használja ki az a macska, amelyik éppen egy elhagyott halaskosár felé tart.
Nápolyi betlehem a madridi iparművészeti múzeumban
A Museo Nacional de Artes Decorativas a Retiro park melletti egyik mellékutcában bújik meg. A múzeum csodás gyűjteményének egyik ékköve a 18. századi nápolyi betlehem, mely az állandó kiállításon több más betlehemmel együtt látható.
A boldog kutyus
Az ökör és a szamár egykedvűen veszik tudomásul a kis Jézus megszületését, a kutyus viszont majd kibújik a bőréből, farkát csóválva várja, mikor játszhat már új gazdijával.
A szoptató anya
A klasszikus nápolyi betlehemi alakok megformálásához a mintát a korabeli városi környezetben élő emberek szolgáltatták. Így eshet meg, hogy míg a 21. században a nyilvános szoptatás témája tabukat döntöget és sokak felháborodását vonja maga után, háromszáz évvel ezelőtt nem volt ezzel semmi probléma, egy kis cicivillantás simán belefért a vallásos jelenetbe.
Az ébredező pásztor
A betlehemi figurák feje általában festett terrakotta, testük drótvázzal erősített kóc, a végtagjaik pedig fából készültek. Ennek köszönhetően a babák mozgathatóak, a bethehemeket pedig az ünnepek elteltével könnyű elbontani és eltenni a következő karácsonyig. December elején aztán újra előveszik és összeállítják őket. Egy-egy figura így a évek során sokféle pózt felvehet, néha az alkotó elképzelésétől akár egészen eltérőt is. Valószínűleg a mi pásztorunkkal is ez történt, az álló, csodálkozó arcú alakot szalmazsákra fektették, aminek következtében egy delíriumból ébredő, borgőzös leheletű bohém benyomását kelti.
A madridi városi betlehem
A Madrid önkormányzata által állított betlehem kortárs alkotás. A tervezőjét, Enrique Haro-t a terepasztal megálmodásában a spanyol nemzeti parkok inspirálták, a betlehemi jelenetet pedig hagyományos, zsidó környezetbe helyezte. A figurák a tervező saját gyűjteményéből származnak és neves kézművesek által készültek, az alkotók azonban néha kicsit túllőttek a célon.
Játszadozó cicák és a kukkoló
Egy mellékjelenetben az „őrült macskás nők” bibliai előképei bukkannak fel: két lány játszadozik vagy nyolc cukibbnál cukibb cicával, miközben a kút mögül egy szakállas férfi kukkolja őket.
A szalonnasütő pásztorok
A kortárs betlehemekre jellemző, hogy a diorámába valamilyen mechanikát építenek be, aminek köszönhetően patakok és szökőkutak csobognak, lámpák pislákolnak vagy megmozdulnak a figurák. Ebben az esetben két pásztor ücsörög a parázsló tűz körül, az egyik éppen a kenyeret töri meg, a másik pedig rutinos mozdulattal fel-le mozgatja a kezében tartott nyársat. Mi magyarok nem gondolhatunk másra, mint hogy egy szalonnasütésnek vagyunk tanúi.
A kaszkadőr királyok
A Háromkirályok vonulása az akciójelenetektől sem mindig mentes. Ebben a képben Boldizsár az izmos, hófehér paripáját próbálja betörni, mialatt Gáspár büszkén mutatja, hogy már elengedett kézzel is tud tevegelni. Mindeközben az elöl haladó Menyhért diszkréten megigazítja álszakállát.
Háromkirályok a Fülöp-szigetekről
Szintén a madridi Museo Nacional de Artes Decorativas, vagyis az iparművészeti múzeum egyik vitrinjében őrzik ezt a kivételes tárgyegyüttest, mely a 17. század harmadik negyedéből származhat. A három figurát elefántcsontból és fából faragták, ruhájukhoz felhasznált drága kelmék Spanyolországban készültek. A szakértők szerint a Habsburg-ház uralkodóit jelenítik meg – feltételezem, itt nem Boldizsárra gondoltak. A sok egymás közti házasodásnak köszönhetően a dinasztia tagjainak valóban érdekes arca volt, de a középső lovas arckifejezése inkább Mr. Bean valamelyik grimaszára emlékeztet. A lovak ABBA korszakot idéző festett szemöldökei további kutatást igényelnek.